X faktor - avagy hova húzzam az X-et?

Hát nem vagyok egy kereskedelmi tv rajongó, hovatovább egyáltalán nem nézek tv-t a híradót és néhány esti csatornák közötti szörfölgetést leszámítva. Azaz bámulom a képernyőt, de magam választom ki mit nézek és mikor. Értsd -  háziMOZI :)

Mégis úgy döntöttem, hogy bele-bele nézek az X faktorba, mert érdekelnek az igazi tehetségek. Szeretem sokszínű Gesztit, Malek Miklósról soha nem hallottam azelőtt, biztosan úgy van, ahogy a wikipédia mondja (angol szócikk ennek ellenére nincs róla), mindenesetre gyanús, hogy egyetlen komoly amerikai weboldalon sem szerepel a neve, de ettől még szimpatikus figura. Az a duma, hogy csak a műsor miatt jött haza....ehh, biztos érdemes J.Lo-t, vagy Anastacia-t otthagyni emiatt. Keresztes Ildikó erős átütő egyéniség és remek énekesnő, Ferót hagyjuk.

A műsorvezetők is tehetségesek, Ördogh Nóri és Sebestyén Agyonfoglalkoztatott Balázs is stabilan hozza a formáját. Kis csipkelődés, sok manír, de élvezhető. Baromi profi franchise díszlet, fények, árnyékok. Profi stáb. Egyszóval itt mindenki tehetséges! (Ferót kivéve). :)

Mielőtt megkérdezitek, hogy fikázós blogomon miért is írok akkor róluk - elmondom.

Első gondolatom az volt ma este, hogy hihetetlen nagy tehetségeket láttam énekelni, de Magyarországon hova tűnnek később ezek az arcok? Elkezdenek haknizni, mint pl Tóth Gabi, akinek olyan hangja van, amivel bárhol angol nyelvterületen milliárdos lehetne. Hakniznak hakni dalokkal, amiket kínszenvedés hallgatni. Bebizonyítom:

Íme Gabi és Lola egy slágere a magyar popdagonyából:

Evvel a hanggal? Jézusom!

Nincs, aki jó magyar popdalokat írjon kérem szépen, aki jó táncdalokat ír, az talán Zséda csapata:

Ne felejtsük el, hogy ezek a srácok a világ legjobb popelőadóinak válogatott dalait adják elő! Mit fognak ezután kezdeni magukkal? Milyen nótákat adnak majd a szájukba? Shodeinde Dorka például olyan csont nélkül kiénekli Whitney Houston legnehezebb dalait, hogy öröm nézni. És Dorkát is. :)

Király L Norbinak nincs jó hangja, de akkora popsztárt lehetne belőle faragni, mint ide Lacháza, akkora egyéniség.

A műsor egy álomvilágba repíti ezeket a srácokat, ahonnan aztán baromi nehéz lesz visszazökkenni a magyar rögvalóságba.

A show Angliából jött, ahol azért jelentősen más a leányzó fekvése. Anglia a popzene bölcsője, diktálója. Ott az átlagos popdalok is hallgathatók, a legjobbakat pedig az egész világ dúdolja 30 évig. A tehetségeknek pedig nyílt útja van a világhírig.

Talán ismered ezt a spotot egy rusnya 47 éves vidéki nőről, akit mindenki kiröhögött egy rokon szériában - amíg meg nem nyílt az ajka (sajnos nem lehet beágyazni a videót, íme a link), amit máig 57 millióan néztek meg jútjúbon,  khmm. Több millió eladott lemez, világturné.

Nálunk ma este a show végén méltán szeretett Csonka Eztmegkifuttatja Picink mutatta a jelölteknek a sztársághoz vezető utat Ding-Dong című világslágerével (nem viccelek), míg Balázs átrohant a szomszéd stúdióba, hogy elkezdje Stohl Burnout Bucival és Liluval a Való Világ  műsorvezetését  (itt sem viccelek).

Welcome to the Real World my friend.

Yazoo - Only you - Dublin 2008 - Maki kérésére

Nem messze innen láttuk meg a Yazoo plakátot Dublinban...klikk a nagyobb képekért... Fotók: Soundria Archívum

-->           

Ez kész - AKkezdet Phiai - Budepesmód

Ez a zene nagyon odaver, a szöveg pedig egyenesen zseniális!

Budapest füstös nappalim,
ahova talpig fáradtan
érek haza aznap is,
ha éppen otthon maradtam.

Budapest a dús szád.
A Duna a mosolyod,
ha fürdéskor a duschbad
épp az ajkadon csorog.

Budapest az önmarcang,
a hídvám és a sarc.
Egy elmemélyi néma hang.
Egy arc nélküli arc.

Ha szélesebb lenne,
lehetne gyúrópad.
Rajta tricepszezne
egész Európa.

Budapest az éjszaka:
egy lehordott zsúrnadrág.
Épp hogy egy kissé szakadt.
Épp hogy túl nagy rád.

Tömény szoknyaköltemény.
Klasszikus, de kortárs.
A konformizmus kosztümén
Pest a mélydekoltázs.

Budapest izzadt, sós ing
csak úgy belehányva
Európa shopping
papírzacskójába.

Pánik és malteregó.
Kis szájszéli komplexus.
Egy kifosztott Tesco
polcán hagyott konzervhús.

Pest: erkélyen disznót vágni.
Lakótelep, terasz, kiskád.
Hogy tavasszal a Kosztolányin
virágzanak a rasszisták

Pest a füst, az alkohol,
adatok a vérben.
Pest, hogy feszt italozol
akkor is, ha épp nem.

Pest, hogy késni megszokol,
Pest, hogy nem is méred.
Pest egy lusta metronóm
nyelvén az eltérésed.

Pest egy kimustrált szokol
porlasztotta éter.
Szemcsés hanghullámokon
megszakadó vétel.

Budapest borsósüket
fal mi befogja fülét:
Féli megértésüket.
Pest rossz hallókészülék.

Pest: gyors lakóházak,
lerakat és outlet,
az elme alagsorában
egy kiadó ötlet.

Pest a lakáskultúra,
s hogy realestate kívánok.
Pest a jólét kontúrja:
dívák és díványok.

Város túl a városon.
Ahol várom, ott van.
Pest egy távoli rokon
épp látogatóban.

Talán én is Pest vagyok...
Pest a pestiségem.
Pest,hogy rég Pesten lakok,
s nem lettem pesti mégsem.

Egy rag, mi rossz helyen csüng.
Egy képző, miből jel lett.
Pest, hogy elbeszédülünk
folyton egymás mellett.

Pest, hogy az ív inspirál,
ha körhintál a rím, a stíl.
Pest egy tele írt spirál
lapon a rotringlispil.

A szókötés, a kézimunka,
egy kényszerből felvett
póz, hogy egyre csak magunkra,
hogyha öltünk nyelvet.

Pest az etvasz és a kunszt,
hogy mersz még bravúrozni.
Pest, hogy végül megtanulsz
bilincsben azsúrozni.

Budapest egy gruppen,
mi egyszer tán elszinglisül.
De most tág, s ez így gutten:
dugjuk dajcsul s inglisül.

Elégia és pátosz.
Pest hogy már csak körben...
hajón belül lapátolsz
egy felmosóvödörben.

Hogy a halált vállalom.
Pest: kő az epében.
Szép, gömbölyű fájdalom
az ország közepében.

Újra együtt a Depeche Mode?

Nemtom mi ütött a fiúkba-lányokba, de mintha kezdenének megbékülni egymással. Először itt van Vince Clarke és Alison Moyet a tavalyi Yazoo Reunion-el. Aztan Clarke és Martin, most meg Martin és Alan Wilder... :D

Ó de jó is lenne egy teljes Depeche Mode ismét! Ez a dal pedig egyenesen a modern popzene egyik gyöngyszeme.

Most múlik pontosan

Új Soundria Zenék

Addig is, amíg elkészül Koós János - Kislány a Zongoránál újraértelmezése, feltolok néhány  régebbi, itt eddig nem publikált Dj Soundria tételt. ;)

Ha kibírod őket, jutalmad sok király egyéb zene a Zenegépben. Szóval klikk jobbra --->

Zenegép

Kicsit leporolgattam a zenelejátszót, új dalokat élvezhetsz, köztük pár saját nótát is. Most már nincs kegyelem, súlyos elektronikus tételek is felkerültek. ;)

Jobb oldalt a menüben...hajrá!

Depeche Mode koncert 2009 - Tour of the Universe, Budapest

Szakadó eső - tumorból felépülő Dave, kell-e ennél baljóslatúbb kezdet a budapesti koncertre?

Már novemberben megvettük a jegyeket, minden évben, mikor itt járnak, különleges borzongással várom a koncertet - idén sem volt másképp.

Ez a beszámoló asszem most szubjektívebb lesz a szubjektívnél is, mivel egész különlegesen éreztem magam az eső miatt (is)....

Késve érkeztünk, mivel Maki odabent rekonsziliált valamit. Ráadásul úgy döntöttünk, hogy a dugót elkerülendő az Árpád hídnál lerakjuk a kocsit és villamosozunk.  BKV-jegy nuku - BKV-ellenőr nuku. Ezt megúsztuk.

Kisebb teljesítménytúra után sikerült megtalálni a bejáratot is; első benyomás: a közönség , így a hangulat is  nagyon felhígult az utóbbi években, mióta a Depeche rétegzenekarból mainstream-é küzdötte fel magát. A mindent elárasztó tetkós kopaszra nyírt bazmegelő 10évesjóóónaagyfeketeaudival jövő faszkalap banda igazán mehetne vissza ahonnan jött, mi meg örülhetnénk a Depeche-feelingnek, amiről nekik fingjuk sincs.  Tamás cimboránk (akit folyton Attilázok) megjegyezte, hogy igazán hozzászokhatnék már, elvégre ez a feltörekvő Kelet-Európa. :)

A küzdőtér látványa mindent feledtetett: ha másért nem, a rettentő nagy tömeg látványa miatt érdemes lemaradni az előzenekarról. Zagar volt végül? Írjátok már meg... Olyan jó volt látni, hogy ennyien eljöttek, a színpad előtt várakozó, izgatottan hömpölygő massza látványa rögtön feledtette velem a bejáratnál külön-külön megfigyelhető tuskókat.

Volt egy elvetélt próbálkozásunk, hogy közelebb jussunk a színpadhoz, de reménytelen volt. Érkezésunkkor már a monoton, de nagyon komoly DJ szet ment és tele volt a stadion.Hát nemtom, de legalább 20-30e ember.

Maradtunk hátul balra, nem sokkal az ülőhelyek előtt.Itt jóformán senki sem állt.

Az első nóta természetesen az album kezdődala volt - In chains. Valami nem stimmelt a hangzással, Dave hangja is nagyon hamis volt, jajaj. Ledarálták egy szó nélkül az első három dalt, meg is rémültem, hogy Dave betegsége miatt csak egy kötelezettség-állomás lettünk, ráadásul a szokásos "Goooooodeeeeveniiiiing Buuuudapeeeest"-üvöltés is váratott magára. A dalok között 15-20 másodperc szünet is beficcent, amit a tömeg könyörtelen füttyel jutalmazott.

Dave köszönése azért nem maradt el. :) ALig mozgott, de ezt abszolút meg lehet neki bocsátani, sőt.

Aztán szép lassan, ahogy ők is, úgy a közönség is kezdett bemelegedni. A koncert második felére hanyagolni kezdték az új dalokat (khhm, némileg érthető módon) és végre nekem is összeállt a kép és el tudtam vonatkoztatni Dave tumorjától és Martin projektoron át is érezhető feszültségétől.

Elkezdődott a bulim végre: Maki előttem bakancsban és szexi miniben táncol, Tamás az esernyőjét mikrofonnak használva ordít, Judit és Dóra balra tőlem ring, jobbra mellettem egy leszbikus pár vadul smárol...én pedig egy nejlonzacskót magam fölé feszítve szarrá ázva iszom magamba fiatalságom legszebb dalait. ÁÁÁ, nagyon jó! 

Maki messze előttem, mintha egyáltalán nem is lenne, mintha nem is az én feleségem lenne, mintha csak perverz módon lopott, leszipkázott Toatal Recall-féle emlékekkel gyönyörködnék egy vadidegen csajban, aki szétázva is nagyon bejön. Legszívesebben odamennék és megölelném, de nem merek...tudom, hogy mostanában mintha többet szeretne egyedül lenni. Hagyom...próbálom hagyni. Néha aranyosan megjelenik és nyom egy puszit vizes orromra...ennek elégnek kell lenni...megint a hülye alattomos gondolatok, hogy ez a nő már nem az enyém.

Nincs olyan dal, ami ne illene hozzám. I can see them now Hanging around To mess you up To strip you down And have their fun With my little one. "Nem vagyunk már húszévesek", francba én biztos nem, mert én továbbra is 18 vagyok, mikor először megláttam.

Soha nem gondoltam volna, hogy egy Depeche koncertnek még jót is tesz a zuhé, óriási dolog volt egyedül állni a kifeszített neylon alatt: összegyűjtötte a csilingelő magas hangokat, mintha csak hifi elefántfülem nőtt volna! A fejem fölött kopogó esőcseppek pedig  varázslatos sercegő hanglemez élménnyé tették a digitális élményt! Mintha egy régi majd 20 éves bakeliten szólna az Enjoy the silence: Feelings are intense...Words are trivial...Pleasures remain...so does the pain...words are meaningless...and forgettable.

Kezdek reménytelenül egybeolvadni a zenével, az Enjoy the silence most csak nekem szól. A  projektoron a tagok szkafanderben komoran figyelnek, meg sem mozdulnak. 

Azt hiszem sírok.  De nem vagyok benne biztos, mert amúgy is folyik a víz mindenfelé. Tökmindegy. Asszem két évnyi fájdalom és magány szakadt megint fel. Mint mostanában annyiszor. De most jó.  Csak Maki meg ne lássa. Nem akarom elrontani a kedvét, mindent félreertene. Words can only do harm...igaza lehet. Minek annyit beszélni?

Ebben a dalban benne van a magány, a szerelem, a hazugság és a csend egyszerre. Nagyon betalált. Az üvöltő fülsüketítő csönd. Igen. Ez most csak az én koncertem, nem a mienk. Meg kell szokjam.

Jó sok ráadás volt, végre Dave is megforgatta magát, amit a közönség azonnal őrjöngéssel fogadott. Seggriszálás is megvolt, tinik biztos örültek neki. :)

Ez a koncert nekem nagyon személyesre sikerült, elteszem magamnak a trezoromba.

Valahogy tudattalanul lebegve áramlottam ki a tömeggel, próbáltam úgy tenni, mintha Péter lennék, húbazmeg de szűk a kijárat, énis mindjárt behugyozok, meg ilyenek. Közben meg csak visszhangzott a fejemben egész hazáig: Im just an angel...Driving blindly...Through this world...Im just a slave here...At the mercy...Of a girl.

****************************** **********************

Depeche Mode 2009 Tour of the Universe, Puskás Ferenc stadion

Soundria rating: 9/10

Deezer - 30 mp

Sajnos az üzleti érdekek a Deezert is megölték. A jobb oldalon található -méltán népszerű- zenelejátszóm mostantól csak 30mp-es szeletkéket ad a dalokból, egy két elenyésző kivételtől eltekintve. Úgy fest a kiadóknak az sem tetszik, ha vacak minőségben interneten hallgatjuk a zenéiket. Mindenképpen egy járható út marad szerintük, a tejelés. :(

Azért is sajnálom, mert sokan csak emiatt jöttek a blogomra, mármint zenét hallgatni. Tőlük elnézést kérek.

Plágium

Depeche Mode pocsék új albuma lévén szó került a plagizálásról is, márminthogy saját maguktól plagizáltak csúnyán a fiú többször is. Erről eszembe jutott egy klasszikus ilyen dal, Madonna Music című nótája.

(Mindkét video második percétől érdemes hallgatbni a dobot.)

Gondolom többször hallottátok, 2000-2001 körül a csapból is ez folyt. Ha jobban megfigyelitek a dobgépes alapokat, könnyen észrevehető, honnan vették hozzá a mintát:

Persze nyilván nem csalásról van itt szó, csak ámításról. A háttérben feltehetőleg folytak azért tárgyalások, később aztán Madonna producerei rá is kaptak erre a trükkre, mikor a 2005-ös Hang up című nótába átemelték az Abba Gimme! Gimme! szintijét.

Ha eszetekbe jut még ilyen - legál-nem legál koppintás, írjatok!